Kérem, várjon. Hívás érkezik.

Ivanova parancsnok arca jelenik meg a képernyon.
- A Babylon 5 kommunikációs rendszerén a folyamatban lévo válságról tájékoztatjuk Önöket. A vorlon flotta újabb két kisbolygó kolóniáját semmisítette meg. Ez a felvétel akkor készült, amikor a vorlon flotta körbezárta a Ventari 3-at - A kép a vorlon urhajókra vált - A csillagot eltakaró hajó a legfélelmetesebb fegyverük a Bolygó-romboló. A képen felsoroljuk azokat a bolygókat és kolóniákat, amelyek fogadják a Ventari 3-ról érkezo menekülteket. A lista változásáról azonnal tájékoztatjuk Önöket. A Ventariról érkezetteket kérjük, hogy engedély nélkül ne térjenek vissza. A helyi ugrókaput elpusztították a környéken életveszélyes a közlekedés. A nagykövetüktol kaphatnak információt azokról, akik a kolónia megsemmisülése elott elmenekültek. Igyekszünk a leheto leggyorsabban befogadni a menekülteket, de a lehetoségeink csaknem kimerültek. Amíg újabb információt nem kapunk ezt a bejelentést 20 percenként megismételjük. Ismétlem, ne essenek pánikba! A legnagyobb ellenségünk pillanatnyilag a félelem.

A zsúfolt kikötoben egy no próbálja átverekedni magát a tömegen, a férjéhez szeretne eljutni. Az ember sokaság elsodorja és elesik. Kétségbeesetten kér segítséget, hogy talpra tudjon állni. Hirtelen a tömeg szétválik, és egy segíto kéz nyúl felé és rántja fel. Sheridan az, nyomában Loriennel. Oda kíséri a hölgyet Zackhez. A no csillogó szemekkel kérdezi:
- Úristen O volt az, ugye?
- Igen. O volt. - válaszolja Zack.
- Azt beszélik a halálból tért vissza. Igaz ez?
- Hölgyem, én már nem tudom mi igaz, és mi nem. Jöjjön, átkísérem.
Sheridan és Lorien tovább sétálnak.
- Hallotta? - kérdezi Lorien.
- Igen. - válaszolja a kapitány.
- Szükségük van arra, hogy higgyenek.
- Nem bennem.
- Nem mentheti meg mindannyiukat.
- Azért megpróbálom.
- Nem fog sikerülni.
- Majd meglátjuk.
Ahogy Sheridan és Lorien tovább mennek újra Ivanova arca jelenik meg a monitoron.
- Ismétlem ne essenek pánikba! A legnagyobb ellenségünk pillanatnyilag a félelem.

A vorlon flotta eközben folytatja utját.

Garibaldi az irodájában a biztonsági kamerán a kikötoben lejátszódott jelenetet nézi. Zack lép be és megkérdezi, hogy érzi magát. Garibaldi azt mondja remekül, de még jobban lenne, ha végre munkába állhatna. Zack észreveszi mivel foglalkozott épp Michael, megkérdezi miért figyeli a kapitányt, azt a felvilágosítást kapja, hogy a figyelem fókuszában nem Sheridan van, hanem Lorien az, aki nyugtalanítja.
- Bármerre megy a kapitány ez a fickó mindig ott van a nyomában. Honnan tudjuk, hogy nem készül valamire.
- Ugyan a kapitány kezeskedik érte. O mentette meg. - mondja Zack.
- Úgy tudtam meghalt Z'ha'dumban.
- Igen…Hát…ami aztán történt. Nézze nem csinálok úgy, mintha érteném. Örülök, hogy egészben visszajött. Biztos, hogy jól van Fonök?
- Miért kérdezi mindenki ezt tolem ötpercenként?
- Csak aggódunk ez minden.
Zack felvázolja, csak azért, mert Garibaldi sok mindenen ment keresztül és nem emlékszik semmire. Garibaldi megkérdi, a kapitányt mi a fenéért nem kérdezi senki, hisz vissza tért a halottaiból, de ez senkit nem zavar. Szegény Zack csak egy üzenetet hozott, amely szerint még egyszer szeretné látni a doki aztán mehet, dolgozni. Garibaldi erre lecsillapodik
- Jó. Még valami?
- Nincs. - Zack menne is el.
- Zack!
- Igen?
- Mielott elmentem a kapitánnyal jó viszonyban voltunk. Még csevegni is tudtunk egymással. Amióta visszajöttünk egy szót se szólt hozzám. Mintha kerülne. Miért?
- Hát? Lehet, hogy csak eltúlozza a dolgot. Nem tudom, de biztos meg van rá az oka.
- Hmm.

Londo a kertbe érkezik, a császár már ott várja, arra kéri nézzen fel az égre, és mondja el mit lát. Londo azt válaszolja csillagokat, ekkor egy jól ismert hang üti meg a fülét. Megfordul és Mordent látja.
- Akkor nyissa ki a szemét. Vorlonok vannak ott Londo. Megtámadnak minden bázist, bolygót, kolóniát, ahol a társaimnak befolyása van.
Londo a császártól kér megerosítést a hír igaz voltáról. Az uralkodó helyesel és Londo kissé nyugtalan lesz, hogy ilyen fontos információt elhallgattak elole, de a császár szerint felesleges, hogy más is tudja. Morden elmondja, hogy a társai több világban is hajókat rejtettek el az elozo háború után és a vorlonok most ezt akarják megakadályozni. Londo reméli, hogy elhagyják az Árnyak a Centaurit. Morden szerint nem fogják megtámadni a Centauri Prime-ot. Kis kolóniákat igen, de ilyen nagy bolygót nem. Londo kételkedik ebben. Morden szerint, ha ellenállásba ütköznek feladják, és Londo dolga megszervezni ezt. A császár is beleegyezik Morden kérésébe. Mollari ideges lesz, de a császár közli, ahogy Morden eltunik, hogy esze ágába sincs kiküldeni a hajóikat, és utasítja Londot, hogy tartson vele.
Londo és Cartagia visszasétálnak a palotába, ahol Londo azt mondja a császárnak, hogy nagy megkönnyebbülés számára azt hallani, hogy nem kívánják az Árny hajókat megvédeni. Cartagia úgy érzi, Mollari épp úgy gondolkodik, mint o, és szeretne mutatni neki valamit, amit eddig kevesen láttak. Egy szobába lépnek be, ahol az uralkodó fejgyujteménye van, amit o csak Árnyékkabinetnek hív. Londo megdöbbenve és undorral látja a levágott fejeket, a szag is rémiszto, egy zsebkendot fog az orra elé. Az egyik volt miniszter fejét letörölgeti a császár és közli, hogy ennek itt volt egy nagyon jó ötlete.
- Egyetlen hajónkat sem küldjük ki a vorlonok ellen. Egyet sem!
- Akkor megkérjük Mordent és a társait, hogy távozzanak? - érdeklodik Londo.
- Dehogyis maradhatnak. Cserébe azért, hogy engem isteni rangra emelnek, ott maradhatnak Celini szigetén.
- De a vorlonok jönnek, és ha tényleg egész bolygókat pusztítanak el az Árnyak miatt, akkor most mi…
- Igen! Tökéletesen érti! Maga és én Mollari a Centaurit megtesszük az én beavatási máglyámmá, hogy emlékeztessen a megistenülésemre. A saját világom tüze világítsa meg az utat.
- Igen. - suttogja Londo.
- Most már érti ugye? Ha istenné válok, hogy maradna meg nélkülem a világom? Nem hagyhatom itt az kegyetlenség lenne és ha valaki követne is az alsóbb rendu volna. A legjobb, ha véget vetek a szenvedéseiknek. Magammal viszem mindannyiukat a lelkemben. Ne küldje el a hajókat! Hadd égjen porrá, Mollari! Hadd emésszen meg mindent a tuz!

Franklin Garibaldit vizsgálja a Medilaborban. - Köhögj. Végy nagy levegot. Fújd ki. És most hápogj. Ne haragudj orvosi humor.
Franklin szerint minden rendben van, de még egy tesztet el kell végeznie. A nyakszirtjét vizsgálja Michaelnek, mert ha az Árnyak elkapták és átprogramozták a hajóik irányítására, akkor lenne ott egy heg, de a doki nem talál semmit. Érdeklodik emlékszik e valamire is, de nem tud Garibaldi felidézni semmit. Ahogy Stephen lehúzza a gumikesztyujét hirtelen beugrik egy villanásnyi kép Michael agyába, ahogy egy asztalon fekszik lerögzítve. Franklin engedélyt ad Garibaldinak a munkára. Alighogy elmegy, a kapitány jelenik meg és az eredményeit kéri.

Újra Ivanova arca jelenik meg az egyik monitoron.
- Legfrissebb hírek. A Tizinon létesített menekült állomás nem válaszol. Valószínuleg a vorlonok áldozatául eshettek, de biztosat csak 10 - 12 óra múlva tudunk mondani. Támadás elott a vorlonok blokkolják a frekvenciákat, hogy ne jusson ki vészjelzés. Történt néhány változás a menedékhelyek listáján, hamarosan tájékoztatjuk Önöket, három megsemmisült. Az 57-es szektor kormányai rendkívüli állapotot hirdettek ki…

A kapitány épp Susan jelentését figyeli az irodájában a monitoron, amikor Delenn lép be.
- Hallottad? - kérdezi a kapitány.
- Igen, a hajók…
- Nem, nem a hajókat. A hangját. Fél. Ivanovát idestova 10 éve ismerem, de még sosem hallottam ilyennek… Mióta visszajöttem eloször vagyunk négyszemközt.
Delenn messzebb megy, és hátat fordít a kapitánynak.
- Felpörögtek az események nem volt rá ido. Azt hittem elvesztettelek, azt hittem az én hibám. Tudtam, hogy Anna életben lehet, de nem szóltam neked. Egy valami lett volna rosszabb annál, ha elveszítelek, hogyha visszajössz és nem bocsátasz meg. Így megint elveszítelek.
- Azt tetted, amit jónak láttál.
- Ez nem mentség. Sajnálom John.
- Elestem Z'ha'dumban, Delenn. Láttam a saját halálomat és elfogadtam. Láttam Annát, illetve ami maradt belole. És abban a pillanatba elbúcsúztam tole. Amire eddig nem voltam képes mindenrol lemondtam - lassan oda sétál Delennhez és maga felé fordítja - Csak egy valamihez ragaszkodtam, a te kedve arcodhoz, ha nem jövok vissza, boldogan halok meg. Te okot adtál, hogy visszajöjjek. Lehet nem megbocsátani annak, akit szeretünk.
Delenn boldogan öleli át a kapitányt, és bújik hozzá.

A hadmuveleti szobában Ivanova azt mondja Zacknak, Franklinnek és Garibaldinak, hogy az állomás már dugig van menekülo hajókkal. Franklin megérti hisz már a Medilabor is megtelt. Garibaldi szerint ez idilli állapot ahhoz képest, ami még vár rájuk, hisz nem csak a túlélok, de rövidesen a hozzátartozóik és fajtársaik, akik a túléloket keresik is meg fognak jelenni, és lesz még nagyobb problémájuk is. Franklin azt javasolja, vegyék igénybe az Epsilon 3-at, ott nem jártak az Árnyak, a vorlonok azt nem fogják bántani. Ekkor jelenik meg közöttük a kapitány, és egyetért a doki felvetésével. Felvázolja, hogy van itt egy másik fontos probléma is: a vorlon nagykövet, nem tehetnek semmit, amíg az állomáson van és jelenti minden lépésüket. Van már egy terve az eltávolítására, Michael tudni szeretné mi az, de Sheridan nem árulja el, Garibaldi igen mérges lesz e miatt, de a kapitány szerint, mivel a vorlonok képesek olvasni a gondolatait, jobb, ha nem tud semmirol.
- Mit kíván tolem? - kérdezi Michael.
- Szabaduljon meg a vorlontól. - feleli John.
- Remek, szépen besétálok hozzá és megkérem, hogy távozzon. Ez hatni fog.
- Michael! - szól rá Ivanova.
- Semmi baj. - nyugtatja meg Sheridan - Pontosan ezt akartam kérni. Most már bizonyára tudja, hogy el akarjuk távolítani, úgyhogy lépjük meg amire számít. Aztán tesszük amit kell.
- Amirol nekem nem beszél. - méltatlankodik Garibaldi.
- Így van.
- Vigyek egy teljes osztagot?
- Nem, csak pár megbízható embert.
- Kevés, feltörli velünk a padlót.
- Tudom.
- Hát rendben. Szóljon, ha azt kivájna, hogy a kardomba doljek, azért vagyok itt. Majd jelentek, persze ha nem fog apró cafatokra tépni.
Garibaldi elmegy, a többiek kissé megütközve bámulnak utána, és úgy érzik kissé morcosabb, mint általában. Zack védelmébe veszi. Lyta és Lorien lépnek be az ajtón, akik jelentik, hogy készen vannak, Lyta ért mindent és megpróbálja megtenni. Lorien még figyelmezteti a kapitányt, hogy az Árnyak azért tudták megölni Kosht mert ok is Elsok, Sheridannak nem lesz ilyen könnyu dolga. Franklin meglepve kérdezi egészen pontosan mirol van szó. John felvilágosítja, hogy mivel több milliárd életrol van szó:
- Eltávolítjuk a vorlont. Minden áron.

A biztonsági szolgálat elindul Kosh szállása felé.

Ismét Ivanova jelenik meg a monitorokon.
- Itt a Babylon 5 Irányító központja újabb hírünk van vorlon támadásról, a Dura 7-es eloors elesett. Ismétlem a Dura 7-es elesett. Minden hajót felkérek, hogy segítsen az evakuálásban.

A biztonsági szolgálat megérkezik Kosh szállására, oxigén maszkot viselnek. Becsöngetnek, választ nem kapnak, Garibaldi kinyitja az ajtót. Felszólítják a vorlont, hogy hagyja el az állomást. A válasz: "Nem". Tuzet nyitnak, de a vorlon védoruhájának meg se kottyan, Kosh egy energia hullámmal a falnak löki az egyik katonát, magas frekvenciájú hanggal támadja oket, amely betöri az oxigén maszkjuk üvegét is. Kimenekülnek a lakrészbol. Miután kint leveszik a maszkot, Garibaldi azt reméli elhitették Kosh-al, hogy nem bírnak vele, és reméli a kapitány tudja mit tesz.

Sheridan a szobájában tartózkodik mikor távolsági hívás érkezik. Megtudja, hogy Londo az. Meglepve kéri képernyore, miután epésen megjegyzi "Biztos a hívott fizet".
Londo szeretné megtudni, igazak-e a hírek a vorlon támadásokról. A kapitány biztosítja, hogy a hírek igazak.
- El tudná mondani milyen messze vannak a Centauritól?
- Az Ön népe nem tudja?
- De, csak ez minálunk nem igazán publikus. Ezért Önt kérdezem, mennyi ido alatt érhetnek ide?
- Ahogy most állnak a dolgok, olyan hét nap maximum nyolc.
- Hét nap? Feltételezem, hogy Önnek ez ügyben már szándékában áll cselekedni valamit
- Igen, de csak akkor leszünk készen amikor ide érnek. Már van egy tervünk, de nincs rá garancia, hogy beválik.
- Persze hogy nincs. Soha nincs. Hát köszönöm kapitány az adósa vagyok. Sok szerencsét mindannyiunknak.

Lyta lép be Kosh szobájába.
- Hallottam valamit, azért jöttem, hogy figyelmeztessem. Sheridanék el akarják távolítani.
- Megpróbálták - válaszol Kosh - Tehetetlenek.
- Tudom. Tudom, hogy nem árthatnak magának. De arra gondoltam nem árt, ha tud mindent arról ami itt folyik, hogy megvédhesse magát és az ügyet.
- Hogyan?
- Ahogy mondtam, nem voltam itt amikor Kosh nagykövet meghalt… Nincs nálam semmi belole, azt hittem elveszett. Ám egy ideje gyanítom, hogy valakinél mégis maradt belole egy darab. Azt hiszem tudom kinél. Nem bírom belole kivenni… nem hagyja.
- Egy ember?
- Igen.
- Egyikünket fogva tartja?
- Igen.
- Turhetetlen.
- Ha még mindig van benne egy darab belole maga kihúzhatja. Felhasználhatja amit tud, visszaviheti a Vorlonra és mindez véget ér. Kedveltem Kosht…Szeretném tudni, hogy végül hazatért.
- Mutassa!
- De az orök…
- Nem árthatnak nekem. Mutassa!
Lyta és a vorlon elhagyják a lakrészt és elindulnak kifelé az Idegen Szektorból az állomás egyik fofolyosója felé.
- Erre! Sietnünk kell, rövidesen lehet, hogy elmegy.
- A gondolatai zavarosak. - mondja Kosh és megáll.
- Aggódom Koshért, ez minden. Azután amin keresztül mentünk. Nem akarom elveszíteni az utolsó darabját.
Kosh újra megindul Lyta után.
- Mit rejteget elolem?
- Semmit.
- Nyissa meg a gondolatait nekem.
- Nincs most erre idonk.
Lyta erolködik, hogy zárva tartsa az elméjét Kosh elobbre lép egy fénylo körbe.
- Nyissa meg. ... Kosh szkafanderének a fejnyílása kitárul, de már késo. A terv bevált. Sheridan bukkan elo és rákiált Lytára, hogy ugorjon.
Egy elektromos mezo veszi körül Kosht amely folyamatosan bombázza a védo öltözetét, ezen kívül az eddig szintén rejtozködo katonák is elobukkannak, és tüzet nyitnak. Delenn tunik fel és figyeli a támadást. A védoruha fejrésze szétrobban, és láthatóvá válik a vorlon. Olyan, mint egy üveg polip két sor csáppal és minden csapása egy eroteret bocsát ki, amely ha valakit eltalál halálos lehet. Sheridan Ivanovát hívja, hogy még több energiát jutassanak oda. Susan megígéri, hogy úgy lesz, miközben ezen munkálkodik az állomást valami hatalmas ero rázza meg. Ivanova egy üzenetet kap miszerint a vorlon urhajó megvadult, parancsot ad, hogy engedjék ki.
Eközben a vorlon tovább folytatja a dühöngést. Egy tiszt, Delennhez közel, találatot kap, Delenn oda rohan és megpróbálja elhúzni a tuzvonalból. A vorlon észreveszi, és szemével megbénítja. Sheridan kettojük közé ugrik, Kosh így őt találja el. A vorlon urhajó eközben elhagyja az állomást.
Lorien a kapitányt figyeli, ahogy fogva tartja ot Kosh.
- Most! - mondja hangosan.
Sheridan arccal a támadó felé fordul, hirtelen egy másik vorlon hagyja el Sheridan testét, egymásnak esnek. John összeesik.
- Kosh! Kosh volt benne. - kiált fel Delenn. 
- Igen. - mondja Lorien - Kosh maradéka és egy darab belole és belolem.
A két vorlon még mindig harcol, majd a "plafonon át távoznak" egész ki az urbe, az állomást furcsa fény veszi körül, amely belevágódik a vorlon urhajóba és felrobbantja azt. Minden elcsendesedik.
Delenn a kapitányhoz rohan, aki mozdulatlanul fekszik a padlón. Lorien is oda lép.
- John!
- Ne várjon! Fel kell tölteni az életerejét. - Lorien a kezét a kapitány hátára teszi.
- Így hozta vissza Z'ha'dumból?
- Adok a saját energiámból, hogy feltöltsem. Egy idore.
- Meddig?
- Elég idore.
Lorien hátratántorodik, a kapitány lassan magához tér. Delenn átöleli, és magához szorítja a fejét.

Londo idegesen várja a trón teremben a császárt.
- Nem vagyok hozzászokva, hogy váratlanul zavarjanak. Nagyon remélem, hogy jó oka van a zaklatásra.
- Így van. - válaszolja Londo - Gondolkodtam felséged közelgo megistenülésén, ami kétséget kizáróan a Kentauri Köztársaság legjelentosebb eseménye. Nagyon nagy dolog. Nos, mint mondtam gondolkodtam rajta és jó lenne, ha mások ugyan olyan jól ismernék Önt, mint a mi népünk. Ha ugyanúgy láthatnák a nagyságát, mint mi.
- Miért érdekelnének engem mások?
- Mert miután a vorlonok megsemmisítik a Centaurit, amely természetesen boldogan pusztul el. Ebben is igaza volt felség. Ki marad, hogy imádja Önt? Ki fogja tudni, hogy ki maga valójában. Egy isten az isten, de ha senki sem ismeri a nevét, nem jár a templomába, nem énekel neki. Ha mi elpusztulunk, ki emlékszik majd a hatalmas Cartagia istenre?
- Ezt felettébb nyugtalanító gondolatnak találom.
- Akárcsak én felség.
- Mi a megoldás? Hogy elmegy a Centauriról, mielott a vorlonok megérkeznek és majd a hazájától távol emlékszik rám.
- Nem, dehogyis. Felséged humora most is mint mindig kivételes. Nem, nem, nekem az Ön oldalán a helyem, én most sokkal inkább G'Karra gondoltam.
- A Narnra? Miért? Pár nap múlva halott, nem sokra fog emlékezni.
- Igaz. Megérdemli a halált a népünk ellen elkövetett vétkeiért és meg is hal. De mi lenne, ha a saját hazájában tartanánk meg a tárgyalását és a kivégzését, és nem itt. Az egész világ megismerné az Ön bölcsességét. A saját szemükkel látnák a Kentauri Köztársaság zseniális uralkodóját. El tudja képzelni, hogy hatna ez rájuk? Miután meglátják, hogyan ítélkezik G'Kar felett, a neve futótuzként fog terjedni közöttük. Aztán pedig bolygók százaira viszik el a nevét, akkor már elfogadhatja az istenséget, mert biztosította, hogy a nevét megjegyezze és emlegesse az egész ismert galaxis.
- Olykor fontolgattam, hogy elutazom a narnra, a tanácsadóim biztonsági okokra hivatkozva lebeszéltek.
- Felség, lehet ártani egy istennek? Nagy vétek lenne, ha egy olyan személyrol, aki nem sokára a csillagok között jár, akinek világok fognak a tenyerébe heverni, tévesen azt hinnék, hogy megijedt néhány barbártól.
- Azt hiszem mond valamit Mollari. Ismét az adósa vagyok. Úgy hallom a vorlonok hét nap múlva érkeznek az éppen elég lesz. Három nap oda, három nap vissza, egy nap a tárgyalás és a kivégzés.
- Fél nap. Nyilvánvalóan bunös.
- De idot kell hagynunk nekik, hogy megismerjék az igazi természetemet.
- Természetesen felség. Mint mindig Önnek most is igaza van és én Önnel tartok, hogy személyesen vessek véget G'Kar életének.

Többtucatnyi hajó gyülekezik az állomás körül - Ivanova magyarázza Garibaldinak, hogy Sheridannak alighanem sikerült összehoznia a történelem legnagyobb flottáját. Garibaldi megkérdezi mi lesz, ha gyoznek, ha veszítenek akkor vége mindennek, de ha nyernek akkor mi lesz.
- Úristen, azt hittem én vagyok depressziós! - mondja Ivanova és otthagyja a magában morfondírozó Garibaldit.

Delenn jelenik meg Sheridan szobájában, ahol ott találja Lorient is.
- John, Ivanova azt mondta, hogy látni akarsz.
- Igen. Van valami. Eloször nem akartam elmondani, de hallottam mit kérdeztél Lorientol. Úgy érzem tudnod kell.
- Tudnom? Mit?
- A kapitány súlyosan megsérült Z'ha'dumban. - mondja Lorien - Haldokolt, meghalt. Mindent megtettem, hogy segítsek, de életet nem tudok teremteni. Arra csak az Univerzum képes. Tudok gyarapítani, növelni, abban nincs varázslat, semmi spirituális, egyszeru energia felhasználás. Gyógyítás és sejtrendezés.
- Franklin elvégzett rajtam egy teljes vizsgálatot - folytatja Sheridan - talált bizonyos dolgokat az idegrendszeremben, valamiféle bioenergiát, amely regenerálja a szervezetemet. Sose látott még ilyet.
- Megtettem amit tudtam, vissza adtam az életének egy részét - teszi hozzá Lorien - de csak egy részét.
- Mennyit? - tudakolja ijedten Delenn.
- Emberi mértékkel, ha nem sújtja sérülés vagy betegség, talán 20 évet, de annál nem többet.
- Húsz évet?
- Hatvan körül leszek, az egész jó Delenn. - nyugtatja a kapitány
- Azt mondtad az emberek száz évig akár még tovább is élhetnek. Nem lehet.
- Húsz év és nem több, és akkor egy nap egyszeruen leáll. - mondja Lorien.
- Magunkra hagyna? - néz a kapitány Lorienre, aki csak bólint majd kimegy - Semmi baj Delenn. Tudtam, hogy mire vállalkozom, tudtam ha elmegyek Z'ha'dumra annak ára lesz. Mindennek ára van. Én elfogadom.
- De én nem fogadom el. Mondtam, hogy félek, hogy nem kaplak vissza, hogy elveszítelek. Be is következett. Húsz év!
- Ez hosszú ido. Ajándékba kaptam azt a húsz évet, legalább nagy részét veled tölthetem. Ezért akartam négyszemközt beszélni…
Sheridan keresgél valamit a zsebében majd a szobában és az egyik széken a párna mögött meg is találja, egy kis ékszerdoboz.
- Megvan, azt hittem elhagytam. Ezt szeretném neked adni. A Zocaloban vettem, nem egészen így terveztem, de ideiglenesen, amíg nem szerzek valódi eljegyzési gyurut. - Delenn kissé tanácstalanul forgatja a dobozt. - oh ez egy földi szokás, tudod annak adjuk akit szeretünk. Az eljegyzési gyuru egyfajta elodje egy másik gyurunek, amit esküvon adnak egymásnak. Nem tudom, hogy addig eljutunk e egyáltalán, nem biztos, hogy a következo két hetet túl éljük. De mindenképpen át akartam adni, hogy tudd bármennyi idom maradt is veled akarom tölteni.
Átölelik, és hosszan megcsókolják egymást.

Londo érkezik a császárhoz a háttérben G'Kar és két or látható. Azt mondja az uralkodónak, hogy az emberei már várják a Narnon. A császár elmondja, hogy nagyon idegesíti, ahogy G'Kar bámul rá és nincs e valami ötlete, mit lehetne ezzel csinálni. Londo azt feleli biztos benne, hogy Cartagia meg tudja oldani ezt a problémát, és gyorsan elmegy csomagolni. Cartagia egy darabig töri a fejét mit tegyen. Majd parancsot ad az oröknek, hogy nyomják ki a narn szemét.
- Melyiket? - kérdez vissza az egyikük.
- Mit tudom én! - válaszol a császár majd, mintha csak magában kiszámolná rámutat G'Kar bal szemére - Azt!
Az orök közelebb lépnek G'Karhoz kezükben késsel. A cella ajtó becsapódik.

További szereplők:

Wayne Alexander (Lorien)
Wortham Krimmer (Cartagia császár)
Ed Wasser (Morden)
Tom Billet (őr)
Terry Cain (fiatal nő)
Ardwight Chamberlain (Ulkesh)
Khin-Kyaw Maung (munkás)